Ha valaki szeretné megérteni Bruce Campbell masszív kult-státuszát, egyértelműen a Gonosz halott harmadik, unortodox folytatásához kell fordulnia. A gonosz serege sötéten csillogó, tökéletes B-film, nyolcan percnyi non-stop móka, tempós és abszurd örömjáték, ami viccet csinál a horror, a fantasy és kalandmozik kulisszáiból. A középkori Angliába kerülő és ott csontváz-hadseregekkel, illetve saját gonosz alteregójával küzdő főhős minden egyes kardvágása, beszólása, grimasza a helyén van. Az őrület fokozódik és felberreg a láncfűrész is, az egész elsősorban mégis azért működik, mert Campbell maga a megtestesült lazaság. Ash-Campbell shotgunnal fenyíti a vásárlókat, lebugrisozza a letűnt korok népét és az érte epedő nőt is kioasztja - ha nem lenne ennyire cool, Sam Ramini játékos agymenése sem állna meg a lábán. Ha valaki nem látta a sword-and-sorcery létező legmenőbb paródiáját, sűrgősen pótolja!