Dashiell Hammett legkedvesebb regénye, Az üvegkulcs nemcsak A halál keresztútján egyik fontos inspirációs forrása, de állítólag Kurosawa is innen emelt át néhány motívumot a Yojimbo törénetébe (azaz a könyv áttételesen Leone mesterművéhez is hozzájárult). A kompex, korrupcióval, szerencsejátékkal és ellentmondásos figurákkal teli mű 1942-es adaptációja sajnos jelentősen lekerekíti, majd az akkori közönség igényeit kiszolgáló noirrá egyszerűsíti az alapanyagot. A karakterek kétdimenzióssá laposodnak, a gyilkosság mögül eltűnik a feszültség és sehol a fullasztó, bűnös nagyvárosi atmoszféra. Igaz, a bunyókkal, szerelemmel és beszólásokkal teli film szórakoztató, ráadásnak pedig ott Veronica Lake és Alan Ladd kettősse, Az üvegkulcs mégis csalódás. Kár, hogy egy ilyen kulcsregényből csak egy közepes film noirra futotta.