A brazil filmgyártás értelemszerűen leginkább az ország két legismertebb motívumára, a karnevál és a favellák világára épít, ám az utóbbi helyszín egyúttal remek lehetőséget nyújt az elhivatottabb alkotóknak arra is, hogy a szegénysori akciókon keresztül leássanak a korrupció és a drog valós világába. Az igen hatásvadásszal címre magyarított Elit halálosztók (Tropa de Elite) éppen azért annyira figyelemreméltó, mert jóval komplexebb és mélyebb egy helyi ízekkel gazdagított, látványos bűnfilmnél. José Padilha író-rendező az alacsony költségvetést ellentmondásos és izgalmas karakterekkel, remek színészekkel és komoly társadalomkritikával ellensúlyozza, miközben a közönség igényeire is folyamatosan figyel, azaz feszült, látványos és pergőre vágott történettel dolgozik. A több szálon futó, körkörösen szerkesztett dráma két újonc rendőr és egy kieégett kommandós kalandjait követi végig, de rajtuk keresztük a rendszer romlottsága, a bűnözés mögött meghúzódó, súlyosabb társadalmi tünetek tárulnak elénk. Padilha szerencsére távol marad a hatásvadászattól, de nem akar minket kioktatni sem: a rossz mechanizmusokat a kereslet oldaláról magyarázó érvelése szimpatikus és elgondolkodtató, a racionális érveket ráadásul érzéki benyomásokkal, hatásos filmnyelvi megoldásokkal is aláhúzza. A legjobb azonban, hogy az Elit halálosztók az átfogó és pontos helyzetleírás mellett kiváló akciófilmként is megállja a helyét: valami ilyen a szórakoztatás és a komolyabb szólamok tökéletes egysége.