A bűnösen rossz filmek ínyenc rajongói bizonyára ismerik azt a pillanatot, mikor az ember már épp nyúlna a távirányítóért és begyorsítaná picit a dolgokat, ám ekkor olyan hihetetlen dolgok történnek a képernyőn, melyek ismét a látottakra szegezi a tekintetet. A Megaforce címet viselő 1982-es opusz menetrendszerű pontossággal sorjázza meg a legedzettebb B-filmes fanatikusokat is, feledhetetlen WTF-szemöldökfelhúzásokkal ajándékozva meg a nagyérdeműt. Kezdjük talán azzal, hogy ez a műalkotás hatalmasat bukott, minden tekintetben. Az elképesztően logikátlan és méretesen ronda öltésekkel összefércelt sztori egy dolog, a bénácska futurista fantázia egy másik, itt bizony a kritikátlan ripacskodás az, ami igazán sokkoló. És most ne csak a színészekre tessék gondolni (bár erős a lista, Barry Bostwick, Michael Beck, Edward Mulhare és Henry Silva, csak halkan megjegyzem). Nem, ez az egész azért borzongató, mert a stáb egyetlen tagja sem fogta vissza magát, a füstgépért felelős trükkmestertől kezdve az operatőrön át egész a rendezőig túlhúzott itt mindenki mindent, amit csak lehetett. Az akár bizarr melegfilmként is nézhető Megaforce mindent bedob a siker érdekében és semmit sem markol, ami valahol tulajdonképp egész komoly teljesítmény. Igaz, a Mattel bizonyára nem fizetett rá a produkcióhoz gyártott játékokra, ám ettől eltekintve igazi katasztrófával van dolgunk. Egy szerethetően rossz, beletekintésre érdemes katasztrófáról.
Ahogyan Orosdy kolléga mondaná: Mutatom!
Esetünkben ugye már a cím is magával ragadó, de a design mindent elárul a továbbiakról (még ha betűzött kép nem is plakát, a nyolcvanas évek diszkrét bája egyértelműen átjön)
A katonai egyenruha és a járgányok sokáig lekötik az ember figyelmét - nem véletlenül. A filmben vizionált technológia nemcsak vicces, de a direkt látványon kívül teljességgel értelmetlen is.
A főgonosz a legendás Henry Silva, aki a szerepe szerint egy piszkosul tehetséges tábornok, csak épp a fináléban nem számít arra, hogy az ellenség nemcsak szemből, de hátulról is jöhet.
Az Ace Hunter (!) névre keresztel főhős szerepében Barry Bostwick, aki szó szerint elképesztő. Ha meg is emésztettük a kék fejpánttal súlyosbított hajzatot, akkor még mindig ott a kritikátlan ripacskodás. Bónuszként pedig a szinkronhangját Trokán Péter adja.
Az alkotóknak egy olyan fináléra is futja, ami még a legedzettebb filmrajongót is sokkolni fogja.
Bizonyára nincs több kérdés, szóval csak tessék, csak tessék!