A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a giallók és komédiák egyre jobban legyűrték a westerneket az olasz közönség kitüntető figyelméért folyó kíméletlen versenyben. Az érdeklődés változására mindig szinte azonnal reagáló alkotók persze egyre jobban egymásba gyúrták az egymástól alapjártaton eléggé különböző műfajokat, így frissítve fel a kifullladó vadnyugati recepteket. Míg a vígjátéki elemekkel dúsított western komoly sikereket ért el és a giallo megoldásai is szépen elegyedetek, voltak olyan próbálkozások is, ahol a két zsánert egyszerre próbálták a poros deszakvárosokba csempészni. A Price of Death (Il venditore di morte) első képsora, a nőt erőszakolni próbáló és végül megfojtó gyilkos szemszögéből rögzített jelenete színtiszta giallo, ami után már-már fura is a vadnyugati szalon ismerős színhelye. A kötelező párbaj eredménye egy letartóztatás, a film pedig innen klasszikus nyomozásba megy át. A Gianno Garko megformálta vagány fejvadász nem a pisztolyát vagy az öklét, hanem az eszét használja, a detektívmunkát pedig néhány komikus(nak szánt) betét színesíti. A bizarr keverék papíron simán működhetne, a kivitelezésbe azonban számos hiba csúszik. A jellegzetes zenével és ripacskodó színészi játékkal vaskosan aláhúzott humor durván kilóg, az erőltetett bohóckodás nem igazán passzol az erőszakos gyilkosságokhoz. Ennél is nagyobb probléma, hogy maga a krimi is elég gyenge lábakon áll. A fináléban leleplezett álarcos gyilkos személye valóban meglepetés, ám mivel soha semmi nem utalt a kilétére, gyakorlatilag bárki lehetne. A börtönben csücsülő Klaus Kinski mániákus ábrázatát látva pedig az is nyilvánvaló, hogy hiába ártatlan az adott ügyben, nyilván ő akarta megerőszakolni a szerencsétlen kurvát a bevezetőben. Garko jól hozza a haciendáján két nőjével bort vedelő, zakóujjból tüzelő pisztolyhőst, ám a film végül pontosan azért nem képes hézagmentesen összeilleszteni a célzott műfaji darabkákat, mert azok önmagukban is életképtelenek. Westernnek stílustalan és felvizezett, kriminek gyenge és érdektelen, komédiának meg egyenesen ciki: a Price of Death inkább csak életképtelen spagettitörténeti vadhajtásként érdekes.
