A heist-filmekben azt lehet igazán szeretni, hogy mindig van egy heterogén összetételű, remek drámai potenciálokat indukáló banda, aki megtervezi a lehetetlen rablást, majd a megvalósítás során nem várt bonyodalmakba ütközik. A műfaj tehát, ha jól csinálják, nemcsak elsőrangú izgalmakat ígér, de a finom karakterfejlődéssel, a nagy zsákmány örök álmával és a szerethető humorral sem fukarkodik – így aztán az sem véletlen, miért is festhetett oly sok közönségkedvencet a vászonra ez a tulajdonképp rendkívül egyszerű történettípus. A Hogyan lopjunk felhőkarcolót ékesen bizonyítja a fenti tétel továbbgondolását: ha jó zsánerhez megfelelő színészeket választasz, nagyon nagyot már biztosan nem hibázhatsz.
Érdekes, de a mű végeredményben semmi egyebet nem tesz, csak leköveti a rablós-filmek legalapvetőbb receptjét. Adott egy csúnyán átvert, és ezért jogosan bosszút forraló amatőr társaság - illetve adott egy megközelíthetetlen helyszín, egy csavaros terv és a főgonosz tulajdonában álló, fantasztikus zsákmány, amit a szedett-vedett kompánia megpróbál valahogyan megszerezni. Ugyan a nagy balhé és az ahhoz vezető csavarok ezúttal sajnos kissé vérszegényre sikerültek, és így szinte minden súlypont a megfelelő karakterekre helyeződött: Ben Stiller, Eddie Murphy, Matthew Broderick és Casey Afflek azonban vannak olyan rutinos színészek, hogy még a gyengébb történet ellenére is remekül aknázzák ki a zsánerben szunnyadó remek potenciálokat. Bár ezúttal nem született meg a legújabb emlékezetes heist-mozi, de ameddig tart, remek szórakozást nyújt az újabb próbálkozás. Ez pedig nem is olyan rossz eredmény, és a szemfülesebb magyar nézők akár még egy plusszpoént is bezsákolhatnak…Broderick ugyanis ismét megLÓG egy Ferrarival!