A lassan mindent és mindenkit maga alá temető digitalizáció korában kifejezetten kellemes a szemnek, ha a steril pixelek helyett kézzel készült bábokat nézhet, amint klasszikus stop-motion technikával kelnek életre. Bár a ParaNorman nem kápráztat el minket a Pixar-féle, brutális csillogó tech-demonstációval, a hagyományos megvilágítások, a kézművés megoldások és az apróbb hibák sokkal emberközelibbé, anyagszerűvé teszik az animációt, ékesen bizonyítva, hogy bizony vannak olyan minőségek, amit a bitek és a bájtok nem képesek visszaadni. Bár digitális fényképezőgéppel (!) rögzítették, a sziszifuszi munkával előállított, részletgazdag látványvilággal megelevenedő történet a külcsín és a belbecs tekintetében is bájos: a karikaturisztikus figurák, a horrorfilmes hangulatok és kényeztető popkulturális utalások mellett a poénok is ülnek, a forgatókönyv pedig rendben van. Igaz, a film nehezen indul be, és a végére egy hangyányit túlhúzzák a dolgokat, a társadalomkritikus szándék, a kisebbek számára kötelező tanulságok és a felnőttek szórakoztatása egyaránt sikerül. Chris Butler és Sam Fell remek írói/rendező munkát végez, a két művész egyértelműen Tim Burton köpönyege alól bújt elő, ám már rögtön az első művükkel sikerült egy emlékezetes, szerethető művet alkotniuk, ami bizony köröket ver a rendelt versenytársak túlnyomó többségére.
Szörnyek keringője 1 - ParaNorman Villámkritika
2013.02.16. 09:46 | Huber Zoltán | Szólj hozzá!
Címkék: rövid
A bejegyzés trackback címe:
https://kinetograf.blog.hu/api/trackback/id/tr905078049
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.