Az idei képzeletbeli címadó-versenyt toronymagasan megnyerő Fák jú Tanár úr! korántsem olyan irritáló és buta, mint az elmúlt évtizedek futószalagon gyártott német tinédzser-vígjátékai, sőt, kimondottan kellemes meglepetés az unalmas és egyhangú komédia-kínálatnban. Bár az alapötletben nincs semmi új, a frissen szabadult, kényszerből tanárnak álló bankrabló imádnivaló bunkóságokkal tereli jó útra a renitens osztályt. Kínosan is elsülhetne a Veszélyes kölykök viccesre vett germán átértelmezése, Elyas M'Barek ellenállhatatlan alakításának és a válogatott suttyóságonak hála a boldog össznépi fináléra már kenyérre vagyunk kenve. Egy kis nyesés talán nem ártott volna a forgatókönyvnek és a kötelező szerelemi szálat, a hősnőt sem ártott volna komolyabbra rajzolni, de még ezek a hibák sem képesek negatívba dönteni a mérleg nyelvét. Hősünk unortodox módszerei nemcsak az oszályteremben, a vásznon is működnek, ráadásul a sok vicc mögött az oktatási rendszer finom kritikája is feldereng.
