Kinetográf

Mocskos város, tömény italok, szomorkás jazz-betétek, kiégett hősök és a becsület mindenek felett. Tökéletes film noir...lehetne, ha nem 1967-ben és nem Japánban készül a Massacre Gun (Minagoroshi no kenjû). Kuroda tisztességgel akarja elhagyni a helyi maffiát, de a főnök nem hagyja és egyre véresebb leszámolások kezdődnek.Szögegyenes történet egy tisztességes életre szánt legkisebb fiúval, a másik oldalon ragadt baráttal, a háttérben finoman megpendített szerelmi szállal és óriási adag melankóliával. A sötét öltönyöket, napszemüvegeket, pisztolyokat és belső tereket látva egy-egy pillanatra akár el is feledkezhetünk arról, hogy épp egy japán alkotást nézünk. Az amerikai (és kisebb részben európai) gengszterfilmes hatásokat büszkén vállalják az alkotók és hibátlanul építik be saját stílusukba. Bár elmaradnak a klasszikus távol-keleti tárgyi motívumok, a mesterien komponált fekete-fehér képek és intenzív kameramozgások a legendás szamurájfilmeket idézik. Ahogyan a különös fizimiskájú Kuroda (Jô Shishido) végső nagy leszámolása is, pompásan illusztrálva, milyen hibátlanul keveredhetnek a globális és lokális hatások. A Massacre gun nemcsak a szigetország filmgyártása iránt érdeklődőknek kötelező, de bárkinek, aki kevéssé ismert gyöngyszemekre vadászik. A cuccot az Arrow Films tavaly méltó módon elérhetővé tette és akinek bejött, kutakodjon tovább a korszak Nikkatsu-akciói között.