Le kell szögeznem rögtön az elején, hogy Ricky Gervais az én szememben hős - csak két nevet említenék: David Brent és Andy Millman. A két sorozatról nem akarok bővebben papolni, csak annyit, hogy soha nem néztem meg többször teljes tévésorozatokat, kivéve ebben a két esetben. Amit Gervais az Office-ban művel (mind színészként, mint íróként), az egész egyszerűen zseniális, ezek után az Extras jutalomjátéknak hat.
Két évet kellett várni arra, hogy emberünk a mozivásznon is debütáljon mint író-rendező-színész, ráadásul egy nagyszerű filmötlet megvalósításával. Az Invention of lying alapötlete ugyanis az, hogy hősünk olyan világban él, ahol senki nem hazudik (egész egyszerűen azért, mert nem tudják, mi az). Gervais alakította lúzerunk viszont (minő meglepetés) rájön arra, mi mindenre használható a hazugság egy ilyen világban, ebből pedig mindenféle kalamajka fog származni. A bonyodalmak pedig a hazugságok nagyságával természetesen egyenes arányban nőnek...
Jól hangzik, nem igaz? Nos, a kiindulás tényleg zseniális, de Gervais ezúttal nem állandó társával, Stephen Merchantal dolgozott, hanem az amerikai elsőfilmes Matthew Robinsonal közösen írt-rendezett ebből az ötletből egy romantikus komédiát. Ez még nem lenne feltétlenül baj, de sajnos az elkészült mű nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.
A filmből hiányzik az a fajta ügyes társadalomkritika, ami megvolt az Office, de főleg az Extras epizódjaiban, főleg a kisebbségekkel szembeni álszent magatartásunk elé tartott görbe tükröt az utóbbi sorozat, gúnnyal is iróniával kezelve a kényes témákat. Az Invention of lying alapötlete tálcán kínálná a lehetőségeket az efféle humorhoz és a filmben van is ilyen jellegű próbálkozás (öregek otthona, vallás) - de a viccek nagy része sajnos túl súlytalanná válik, komolyan nem vehető. A sztori humora így inkább amerikai mint angol, de ami még nagyobb baj: sokszor lagymatag.
A film legnagyobb hibája azonban nem ez, hanem a forgatókönyv. Nem tudtam nem arra gondolni, hogy mekkora kár egy ennyire jó alapötletet így elpocsékolni. A hazugság feltalálása ugyanis számtalan, szerteágzó viccet és geget szül, amiket sajnos nem sikerült egy szálra felfűzni. Ez a szál lenne a romantikus vonal és hősünk felemelkedése a lúzer-létből, de ez a váz néha kifullad és a történet megáll. Kicsit csapongunk az epizódszerű részek között és a nem teljesen tisztázott motivációk és kidolgozatlan karakterek között gyakran elveszve érezzük magunkat. A szerelmi szál nekem főképp erőletettnek hatott, leginkább a genetikai párválasztás túlhangsúlyozása ment túl a tűréshatáromon. A film ebből adódóan gyakran esik szét, néha unalmassá válik - a forgatókönyvet sokkal feszesebbre kellett volna rántani. A legnagyobb probléma azonban mégis az, hogy a film nem tud dönteni az amerikai romantikus komédia vagy a komolyabb, kritikusabb humor között és így egy furcsa öszvért kapunk. Gyarkan mintha Gervais sem találná a helyét a szerepben, a giccsbe hajló jeleneteket egyszerűen nem tudtam komolyan venni...
Mindezek ellenére a film felvillant pár igazán sziporkázó ötletet, egy hazugságok nélküli világban ugyanis nagyon vicces tud lenni egy reklám, egy film vagy épp a munkahelyi élet. A mű legnagyobb erénye éppen ezekben a gegekben van, éppen ezért sokkal jobban jártunk volna, ha az ötlet tévésorozatként valósul meg. Egy-egy rész körbejárhatna egy témát és nem kellene egy kissé suta szerelmi szálra felfűzni ezeket a tényleg zseniális poénokat. (Egyébként meg sem lepődöm majd, ha nemsokára elindul a sorozat valamelyik amerikai adón). A film több részlete beváltja az alapötlet táplálta reményeket, ezek általában jókor érkeznek és mindig kihúzzák a filmet a gödörből.
Szeretném azt gondolni, hogy minden pozitív része a filmnek Ricky Gervais munkája, aki egy nagyszerű mozit csinált volna, de jöttek a hájas amerikaiak Hollywoodból és kövér ujjaikkal amellett, hogy leszámolták a sok-sok dollárt, még bele is kontárkodtak mindenbe. Talán nem így történt, de ettől a filmtől függetlenül még nagy reményeket fűzök Gervais további munkásságához, ezt a filmet pedig ajánlom esős vasárnap délutánokra, egyszeri megtekintésre.
"Értékelés: 5/10- de csak a Gervais-faktor miatt"
