Frank Capra minden filmjét áthatja az amerikai kisemberbe vetett hite, a direktor politikai programja pedig igen idealizált: adjunk hatalmat az átlag amerikainak, ő ugyanis még hisz azokban az alapelvekben, amelyekre egykor a Szabadság Földjét alapozták. Mindezeket az ideákat vegytisztán láthatjuk a jelen opuszban, rendezőnk példamesét forgatott és végre kibonthatta politikai idealizmusát, ezen keresztül pedig leróhatta tiszteletét az amerikai alapértékek mellett is. Mindez aztán persze fordulhatna giccsbe vagy szűklátókörű utópisztikusságba is, de Capra valahogy úgy tudja mindezt lenyomni a torkunkon, hogy inkább csodáljuk ezt a túláradó, gyerekes optimizmust, mintsem hogy mérgelődnénk rajta. Rendezőnk ugyanis szereti hőseit és töretlenül hisz bennük, ez pedig valahogy végül ránk is átragad és hát egy kis ideig abba az illúzióba esünk, hogy de jó lenne, ha…
Mr. Smith Goes to Washington - Villámkritika
2011.02.09. 13:31 | Huber Zoltán | Szólj hozzá!
Címkék: rövid capra
A bejegyzés trackback címe:
https://kinetograf.blog.hu/api/trackback/id/tr692627732
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.