Egymilliárd ember nem kevés, főleg akkor, ha a pénze is egyre több - csak idő kérdése volt tehát, hogy Hollywood is felfedezze magának a kínai piacot, és az ottani sikerek lenyúlása, illetve másolása helyett a saját receptjét mártsa csípős-savanyú szószba. Amerikáról lévén szó, ezt az akár missziósnak is nevezhető tevékenységet a film-noir műfaja képviselné, külön csavarként pedig az ázsiai és amerikai sztárokat egy megbízható svéd emigráns dirigálására bízták a producerek. Az még egyenlőre ugyan kérdéses, hogy a Shanghai címre keresztelt opusz visszahozza-e a befektetett összeget (az USA-ban nem mutatták még be), az azonban már most kijelenthető, hogy a kínai (cél)piacon nem lett túl sikeres az alkotás, elvégre igen furcsa hibridet sikerült legyártani.
Mítoszteremtésről lenne ugyanis szó, de a szokásos amerikai izmozásnak megfelelően az alkotók nem vették figyelembe az ázsiai ország filmes hagyományait, és egy telivér tucathollywoodi alkotást forgattak a "szokásos" szerelemi háromszöggel, kémekkel, álpolitikai kavarásokkal és imponáló háborús díszletekkel - a csavar csak annyi maradt az egészben, hogy fényes tabló háttere Sanghaj városa, az említett érzelmi triangulum végpontjain pedig Chow Yun-Fat (CHN), Ken Watanabe (JPN) és John Cusack (USA) állnak.
Ők jelentik egyébként az egyetlen üdítő elemét a filmnek, hiszen nagyszerű színészekről beszélünk (plusz a gyönyörű Gong Li sem vall szégyent) - Cusack ráadásul ismét bebizonyítja, hogy korunk egy legnagyobb látványos manírok nélkül dolgozó filmszínésze, akit a nagyközönség még mindig sajnálatosan alulértékel. Több művészi ambíció a műben nem is nagyon fedezhető fel, ugyanis a megfelelő történet, a profi rendezés és a stúdiós díszletek is mind műanyag iparosmunka-szagot árasztanak.
Vonzó tehát a kínai piac és érthetőek a hollywoodi tapogatózások, mégis furcsa lényt hívtak elő ezzel az alkotással, hiszen annyira rendben van itt minden, hogy pontosan azt a fajta unott, invenciók nélküli profizmust sikerült megjeleníteni, amit a világ más tájain nem nagyon szeretnek, szóval ez az export-kísérlet ugyan most nem jött össze, de a további próbálkozásokat azért mégis kíváncsian várjuk.
"6/10"