Kinetográf

A hollywoodi vígjátékok jótkékony felfrissítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Judd Apatow producerként továbbra is biztos kezű sikergyárosnak számít, ám író-rendezőként újabban mintha nem nagyon találná a helyét. A legújabb szerzői darab, a 40 és annyi tovább halad lefelé a lejtőn, mert hiába sorolja el az alkotó kedvenc figuráit és élethelyzeteit, hiába vonultatja fel az Apatow-istálló ikonikus sztárjait, a megpendített dilemmát és a hétköznapinak szánt hősöket sem képes közelebb varászolni a néző szívéhez. A kapuzárási pánik és az unalomba forduló házasság miatt elhidegülő pár keserédes problémái sajnos nem elég átütőek a megfelelő humorszint, a kellő szívfacsarás eléréséhez, így a két órát meghaladó játékidő kínos unalomba fullasztja a látottakat. Igaz, a tipikus könnyedség és a szókimondó jókedv valahogyan most is a vászonra kerül, ám Paul Rudd és Leslie Mann bohóckodása, a végbeles, szexes és füves poénok legtöbbször kínosak, mintsem viccesek. Bár Megan Fox, Chris O'Dowd és Jason Segel szösszenetei némileg javítanak az összképen, ez az elnyújtott és gyakran ellaposodó mese sajnos a rekeszizmainkat és a szívünknet sem dolgoztatja majd meg kellőképpen.