Gillian Robespierre író-rendező debütáló filmje távolról nézve romantikus komédia, a szimpatikus figurák akadályokkal tarkított egymásra találása mégsem szokványos. A románc mögött erős feminista mozi bontakozik ki, stand-up betétekben előadott vagina-monológokkal, neurotikus szereplőkkel és a New York-mítosz erőszakos fényezésével. Bár Robespierre vállalásai érthetőek, a nagydumás nagyvárosi lány karaktere néhol nemcsak kimondottan idegesítő, de végtelenül modoros is, különösen a Girls/Broad City sikerei és a mumblecore-mozgalom kultusza után. Az Obvious Child ennyiben a lecsengő hipszterség lenyomata, amit kizárólag az abortusz-tematika központi motívuma képes ellensúlyozni. Hőseinket végül ugyanis a klinikán együtt töltött idő hozza végül össze, ami kimondottan pimasz kifordítása a nagy futásokkal véget érő műfaji repcetúrának. Ha nem is forradalmi, azért érdekes kapcsolati dramedy.
