Ajánló

Ha érdekel, miket írok máshová, klikk!

HUBERZOLTAN

Filmvilág Blog

Prizma Online

Írhatsz is nekem

E-MAIL itt

vebkettő

Friss topikok

  • doggfather: Nem tipikusan tipikus gengszterfilm Londonból, hátborzongató, misztikus, majdnem zavaró zenével és... (2022.06.09. 14:36) Hosszú nagypéntek - Villámkritika
  • Orosdy Dániel: Volt azért még spagettiwestern a Keoma után, pl. Michele Lupo különösen elszántan őrizte a lángot ... (2020.01.16. 17:17) Alkonytájt, vérben úszva - Keoma
  • Orosdy Dániel: @Huber Zoltán: Tisztelt-Kedves Zoltán! Megtisztelő, kedves válaszát előre is köszönöm utólag! Ma... (2018.01.19. 11:08) Ezt néztem 2017-ben!
  • scorsesefan: Visszaolvastam, nincs igazam, visszaszívtam. :) (2016.11.11. 11:59) MŰ! - Az idei nyár margójára
  • Huber Zoltán: @Orosdy Dániel: Jaja, nagyon frankó doksi. kösz a tippet. Az milyen már hogy a főgonosz method act... (2016.11.03. 10:03) Slumber Party Massacre

Címkék

127 óra (1) 2012 (1) 30 perc vagy annyi se (1) adósság (1) adrian messenger listája (1) after life (1) agora (1) akció (96) aki kaurismaki (6) alan j pakula (1) alejandro amenábar (1) alice csodaországban (1) alkonyat (1) állomásfőnök (1) almodovar (2) álom.net (1) álomháború (1) amador (1) amerika (18) amerikai gimi (13) amerikai pite (2) amerika kapitány (1) anges varda (2) animáció (10) antal nimród (2) anthony zimmer (2) apacsok (1) apák fiúk (2) apokalipszis (13) aranydenevér (1) armored (1) árnyak a paradincsomban (2) avatar (2) az embervadász (1) az utazo (1) a bika (1) a félelem minisztériuma (1) a halál keresztútján (1) a harcos (1) a legyőzhetetlen (1) a ninja bosszúja (1) a ninja bosszúja. (1) a ninja színre lép (1) a pap (1) a serious man (2) a team (1) bad taste (1) balada triste de trompeta (1) barátság extrákkal (1) bent hamer (1) bérgyilkos (1) bette davis (1) biciklitolvajok (1) bikicsunáj (1) billy wilder (2) black mama white mama (1) blaxploitation (1) blockbuster (3) blow out (1) bombák földjén (2) bőr amelyben élek (1) bosszúállók (1) brian de palma (1) brit (6) bruce lee (1) budapest pozitív (1) bunuel (1) buried (1) burke hare (1) cameron (1) capa (1) capra (2) cat people (1) cemetery junction (1) chacun son cinema (1) charley varrick (1) chopping mall (1) christopher nolan (2) chuck norris (1) cleo 5 től 7 ig (2) clint eastwood (5) coen fivérek (5) conan a barbár (1) cowboyok űrlények (1) crazy heart (1) csak szexre kellesz (1) cseh film (3) csempészek (1) csereüvegek (1) csúcshatás (1) dallas (1) dalok a második emeletről (1) date night (1) dead end drive in (1) démonok (1) denis hopper (1) dexter (1) doktor parnasszus (1) dokumentumfilm (5) dolph lundgren (10) drágaságom (1) dráma (1) driller killer (1) drive (1) eden lake (1) egek ura (1) egymondatos kritika (4) egyszerűen bonyolult (1) egy hét marylinnel (1) egy kettő három (1) egy mukkot se (1) éhezők viadal (1) éhség (1) éjfélkor párizsban (1) éjszakai járat (1) elatkozottak faluja (1) éli könyve (1) el libro de piedra (1) emmerich (1) eredet (2) Ernest Borgnine (1) északi filmek (20) eurotrip (1) expendables (2) exploitation (3) facebook (1) falfúró (1) fantasy (1) fantasztikus mr fox (2) fantom az éjszakában (1) farkasember (1) fast five (1) fejvadász (1) fekete hattyú (1) felhangolva (1) felperzselt föld (1) félszemű (1) feltámadás (1) férfit látok álmaidban (1) fertőzés (1) fifti fifit (1) filmfesztivál (1) filmötlet (2) filmszemle (1) filmtörténet (14) fincher (3) fitzcarraldo (1) foci (1) forgalmazás (1) forráskód (1) fortelmes fonokok (1) fortress (1) fotó (1) foxy brown (1) francia film (10) francia új hullám (2) friss levegő (1) fritz lang (2) frozen (1) gengszterfilm (2) géniusz (1) george clooney (1) ghost writer (1) gimiboszi (1) gnómeo júlia (1) gondozoo (1) gonosz érintése (1) gonosz papjai (1) gorillaz (1) grifters (1) guy ritchie (1) gyilkosok krémje (1) gyilkos robotok (1) gyurmafilm (1) háború (10) hajrá bolgogság (1) hajszál híján úriember (1) halalhozo 3000 (1) halálos játszma (1) halál a hídon (1) harcosok (1) harminchat (1) három testőr (1) harry brown (1) hasta la vista (1) ha eljönnek a bomberek (1) hellókarácsony (3) herzog (2) hétévi vágyakozás (1) hitchcock (2) hobo with shotgun (1) holló (1) hollywood (29) hónap filmje (1) horror (37) hozd el nekem alferdo garcia fejet (1) hud (1) huelva (1) humor (1) icarus (1) idegen arcok (1) időutazás nagy kérdései (1) időutazó felesége (1) ifjúsági film (1) igazi kaland (1) igazság ára (1) így ért véget a nyaram (1) ikarie xb1 (1) il grande silenzio (1) inception (1) indie (2) informant! (1) inkubátor (1) insidious (1) invention of lying (1) invictus (1) ipi apacs (1) iraki háború (1) ismeretlen férfi (1) i saw the devil (1) jackie brown (2) james bond (1) jóbarátok (1) johnny english (1) john hillcoat (2) john huston (1) jonah hex (1) kaméleon (1) karátos védelem (1) karib tenger kalózai (1) kecskebűvölők (1) kémfilm (2) képregényfilm (16) képregényhősök (1) kick ass (2) killer inside me (1) killshot (1) kill the irishman (1) kincsek (5) kincsek a szemétben (1) kincskereső (2) kínzó kérdések (2) király beszéde (1) kommandó (1) kommandóbázis (1) könnyű nőcske (1) köntörfalak (1) könyv megfilmesítés (1) következő három nap (1) közösségi háló (1) közösségi hálózat (1) krimi (27) kritika (3) lakodalmas zombik (1) láng és citrom (1) lány és a farkas (1) larry crowne (1) lars von trier (1) la jetée (1) legrosszabb (1) le havre (1) linda (1) listák (4) lookout (1) lopott idő (1) luther (1) machete (2) maffiózók (1) magyar film (27) mai manó (1) majmok bolygója lázadás (1) mandela (1) manhunter (1) martha marcy may marlene (1) mary and max (1) mary és max (1) másnaposok 2 (1) mccarthy (1) megasztar 5 (1) még egy év (1) melodráma (3) mel gibson (2) michael mann (1) mickey rourke (1) mildred pierce (1) mission impossibe 4 (2) mítoszok (15) mi a gond velem (1) mocskos zsaru (1) mozi válsága (2) művészfilm (3) nácik (1) negyedik (1) nighthawks (1) nincs határ (1) női filmek (1) nokas (1) nothing (1) no country for old man (1) nyár csend tenger (1) nyolcak (1) nyolcvanas évek (18) nyomorultak (1) offtopic (25) oidipusz komplexus (2) öldöklés istene (1) once upon a time in mumbaai (1) önreklám (4) ördög (1) orosz (1) oroszlánszív (1) országút fantomja (1) őrült dilis szerelem (1) oscar 2010 (3) összeesküvés (1) ötödik sebesség (1) pam grier (1) pancser police (1) parallax terv (1) párterápia (1) paul (1) peckinpah (2) pénisz (1) peter jackson (2) pezsgős gyilkosságok (1) piranha 3d (2) plakátok (42) polanski (3) poligamy (1) pornó banda (1) predators (1) prom (1) propaganda (2) ragadozók (1) red (1) rémálom az elm utcában (1) repo man (1) ricky gervais (2) robert rodriguez (2) robin hood (1) róma (1) romatikus komédia (15) rövid (51) salt (1) sci fi (24) scorsese (2) seagal (6) segal (1) sejtcserés támadás (1) shadows in paradise (1) sherlock holmes (2) sikoly 4 (2) slumber party massacre (1) sons of anarchy (1) sorozat (21) sorsügynökség (1) sötétség határán (2) spanyol (5) sportfilm (1) stand up (2) station agent (1) streets of fire (1) submarine (1) super (1) svéd film (1) svindlerek (1) szandi mandi (1) szellemharcosak (1) szellemíró (1) szemekbe zárt titkok (1) szerelem és más drogok (1) szerelem kolcsonbe (1) szex (2) sziget (2) sziget 2011 (1) szingli (1) szinkron (1) szittya mozi (1) szomszédok (2) szörfös ninják (1) sztereotípia (1) szuletes (1) szupercsapat (1) takeshi kitano (1) tarantino (6) team building (1) ted (1) terhelt társaság (1) terry gilliam (1) testrészek (1) tévé (2) tévésorozatok (1) the (1) the hunger (1) the hurt locker (1) the kids are all right (1) the revenge of the ninja (1) the road (1) the war game (1) the way back (1) thor (1) thriller (31) tim burton (2) tintin (1) titánok harca (1) tíz kicsi indián (1) tojások (1) tökéletlen idők (1) tolvajok városa (1) tomorrow when the war began (1) tony scott (2) topkapi (1) torrente (1) torrente 4 (1) toy story (1) tőzsdecápák (1) transformers 3 (1) triumph des willens (1) tron (1) turné (1) turnéfilm (1) twilight (5) up in the air (1) utódomra ütök (1) vagyunk akik vagyunk (1) valhalla rising (3) vámpír (5) váratlan örökség (1) varjoja paratiisissa (2) vasember (1) vaslady (1) végső állomás 5 (1) vérnyulak éjszakája (1) vígjáték (53) viharsziget (1) virgin suicides (1) vizsga (1) vratné lahve (1) wanderlust (1) welles (1) werner (1) western (19) wes anderson (3) whatever works (1) white stripes (1) winters bone (1) woody harrelson (1) x men (1) yellow sea (1) Yongseoneun (1) zajháborítók (1) zenekar látogatása (1) zöld darázs (1) zöld lampas (1) zombieland (1) zombifilm (3) Címkefelhő

Kincskeresés a 80-as évekből - Filmkritika 4:1

2010.02.14. 19:46 | Huber Zoltán | 25 komment

Óóó azok a nyolcvanas évek. Neonszínek, borzalmas hajak, szar zene és ízléstelen ruhák. Talán egyszer sikerül végső és megnyugtató választ adni arra, mindez hogy történhetett - minden mocska ellenére azonban én mégis érzem egyfajta gagyi és popos báját ennek az évtizednek.

Különös nosztalgiám oka mindenképp az, hogy a nyolcvanas évek a filmben is meghonosította a maga ízléstelenségét, mindezt pedig én gyerekfejjel magamba is szívtam. A rendszerváltás hajnalán ugyanis bekövetkezett a nagy video-durranás, ezzel pedig beáramlottak a szarrá másolt, narrátoros fekete kazetták is - nem meglepő módon ezeken nem Csehov-adaptációk és francia művészfilmek voltak, hanem a nyolcvanas évek amerikai szemete. Mi pedig természetesen azonnal rohantunk suli után ahhoz a haverhoz, akinek a szülei épp visszatértek Bécsből és számtalan ilyen mocskot néztünk végig, rombolva és deformálva így jövendő képi- és művészi ízlésünket.

Ennek ellenére (vagy épp ezért) mégis vonzódom ehhez a mocsokhoz, újra és újra nekifutok ennek a matériának, egyrészt hogy megértsem a megérthetetlent (vak volt anno mindenki?), másrészt pedig kincsek után kutatok. A sok szemét között turkálva ugyanis nagyon szórakoztató darabokat lehet találni, nagyszerű látleletét adják ezek a jelenségkörnek, ráadásul e filmek örök mementóként is szolgálhatnak az emberiségnek, nehogy mégegyszer megtörténjen olyan hasonló rémtett, mint a bundeszhaj vagy Bonnie Tyler.

Nincs is jobb program egy ilyen havas-fagyos hétvégén, mint az ilyen szemétben turkálni...lássuk tehát aktuális versenyzőinket:

1. Fantom az éjszakában - Nighthawks - 1981

Száz szó helyett inkább ajánlanám szemrevételezni a Nighthawks mellékelt poszterét és idézném szó szerint a hivatalos kivonatot: "Wulfgar, an international terrorist holds the City of New York hostage, but Deke DaSilva, the most dangerous cop known to man, can take him down..." Azt hiszem, ehhez csak annyit kell még hozzátennem, hogy ez a kőkemény zsaru nem más, mint Stallone, a német terrorista pedig Rutger Hauer.

A recept tehát nagyon ígéretes, ráadásul Sly barátunk szakállas és borzalmas hajat is visel, de sajna itt még messze nem akkora király, mint mondjuk Cobretti. Bár már a Rocky után vagyunk, de még a Rambo előtt, így a Stallone alakította figura sajna túl komolyan veszi magát, a film pedig mindenképp magvas üzenettel akar szolgálni nekünk, így válik enyhe fasiszta alapvetéssé ("erőszakra csak még nagyobb erőszakkal lehet válaszolni"). A terrorizmus témájával viszont picit megelőzi korát, ráadásul 9/11 után perverz plusz-mondanivalót is kap a film ("New York nincs felkészülve a terroristákra" - hangzik el egyszer). Ez azonban még így is túl vékony...

Az egyik baj ugyanis az, hogy a Hauer alakította gonosz terrorista mindenféle motiváció nélkül gyilkolászik. Nincs politikai indíték, nincs semmi ideológia - Wulfgarról annyit tudunk csak, hogy Moszkvában tanult és német, de hogy miért robbant fel mindent, kérdés (annyit mond, ő egy felszabadító meg hogy a terrorizmus a munkája...jó vicc). A filmből e mellett hiányzik a nyolcvanas évek akciófilmjeinek bumfordi bája is, Stallone még nem igazi kőarc (olyat mond, hogy nem akar ölni???), a szakálla/haja és egy-két diszkójelenet mellett talán a new yorki-i szemetes utcákon lehetne szórakozni, de a történet iszonyú logikátlan, sablonos és néhol nagyon lassú is. Hauer ugyan mókásan nagy patkány, Stallone pedig néhol megvillant valamit majdani szófukar keménységéből, de ez még kevés az üdvösséghez. Túlságosan is a korai nyolcvanas években járunk - kevés poén-és-lövés, sok unalom. Nincs tehát igazi B-filmes hangulat (még a zenék is viszonylag jók), a film így annyira nem rossz, hogy mókás legyen, jónak viszont nagyon nem jó.

"Értékelés: 4/10 - csak Stallone haja+szakálla+szemüvege miatt"

2. A ninja bosszúja - Ninja II - 1983

Ha meg akarjuk érteni, miért lehet még mindig kapni gagyiárusoknál műanyag ninja-csillagokat és nuncsákót, akkor bizony mélyebbre kell mennünk, mint az Amerikai ninja. E B-klasszikus ugyanis nem jöhetett volna létre, ha előtte nem aratott volna "sikert" egy bizonyos Ninja-trilógia, meghonosítva így a maszkos harcost az amerikai mozikban. E filmeket egy fosfilm-gyártó vállalat készítette és viszonylagos sikereket ért el vele az amerikai gagyifilmes mozi-hálózatban, de kultuszt mindenképp a video teremtett a ninjáskodás köré. Hazánkba természetesen e "művek" a már említett nagy-vhs-forradalom keretében jutottak, halálramásolt narrátoros verzióban ösztönöztek több száz gyereket arra, hogy az iskolai farsangon ninjának öltözzön. Én a nagy trilógia második részével próbálkoztam meg, van-e benne annyi mókafaktor, hogy ne hagyjuk eltűnni a süllyesztőben...

Nos, ez a film bizony nem viccel! Ennél szarabatt akarattal sem lehetett volna legyártani. Az már önmagában is komoly teljesítmény, hogy főhősünk bénább színész, mint Dudikoff - de a stáb többi tagja sem a tehetségbe hal majd bele. A történetre nem térnék ki, van egy jó meg egy rossz ninja, család-lemészárlás és drog...aki látott már '80-as akciófilmet, tudja miről van szó. Ebben a sztoriban viszont akkora lyukak és logikátlanságok vannak, hogy el sem hinnénk (valószínűleg egyben senki nem olvasta a forgatókönyvet), ráadásul alapvető kontinuitási- és vágás-problémák nehezítik, hogy egy percre is komolyan vegyünk bármit.

A sztori persze csak ügyügy az öt percenként kötelező verekedős jelenetkehez, de a rendező nem cicózik, ha végképp nem tud karatézást beilleszteni, ugrik egy logikai lépést és csak azért is belepaszírozza. Pedig az írók tényleg beleadtak apait-anyait és semmit nem bíztak a véletlenre: van itt kövér japán gonosz-segéd, olasz maffia, rendőrségi nyomozó, dögös szőke maca, kisfiú és nagymama; no meg persze a főgonosz, aki hihetetlen fröccsöntött ezüst maszkban tolja a gyilkolást...Az akciójelenetek eszméletlen bénák, meg sem próbálnak hitelesen ütni-vágni és teljes következetlenséggel használják az összes létező ninja fegyvert - dobócsillag, füstbomba, legyező (!) és lángszóró (!!) - óriáskirály!

Azt hiszem ebből nyilvánvaló, mennyi priceless jelenetet kapunk a szűk másfél órában! Kezdjük talán azzal, hogy a ninja hatéves kissráca a nagymama jelenlétében nyílt utcán karatézik le hat amcsi kölköt, de persze a nagymamát sem kell félteni, később ő is nyom egy kis harcot...de ez még tényleg semmi, a főgonosz ugyanis egy férfi klotyóban ok nélkül öl ártatlan embert, lézerszemmel hipnotizál, a dögös szőkét jakuzziba kötözi és úgy kínozza, a kissrácot meg forró szaunába zárja, annyira gonosz. Főhős ninjánk erre végleg bepöccen (családja kiírtása még nem volt elég ok), van természetesen harcra készülés és a kötelező barát-halál is, de a végeharc még ezeket is tudja fokozni, a gyagyiság új dimenzióit nyitva így meg a néző előtt...

"Értékelés: 1/10 - minden jó ízlésű ember messze kerülje el, b-film ínyenceknek viszont kötelező!"

3. Az éhség - The Hunger - 1983

Első látásra e film kilóg a sorból, tekintve egyrészt a vámpírtörténet, másrészt a nagyszerű színészi gárda miatt. Amiért azonban mégis ide sorolódott, az a rendező Tony Scott személye, aki olyan bűnöket követett el az emberiség ellen, mint a Top Gun, a Beverly Hills-i zsaru 2 vagy épp a személyes szarfilm-kedvenc Utolsó cserkész. Rendezőnk tehát igazi sikerfilm-gyáros, a hollywoodi kultúrmocsok nagyüzemi előálításáért nagyban felelős. Ez alól a Tiszta románc sem mentesíti, elvégre Tarantino olyan erős alapanyagott adott rendezőnk mohó kis kacsójába, amelyet nem tudott elrontani...

Aki látott már Tony Scott-filmet (és olyan nincs, aki egyet sem látott, maximum titkolja), annak talán be fog ugrani a rendező "stílusa". Scott barátunk ugyanis markáns kézjegyekkel látja el filmjeit, növelve azok popcorn értékét. Ilyen alkotói jegy például a hihetetlenül hatásvadász világítás (erős kontrasztok, fény-árnyék játék, a kékszűrő mértéktelen használata), a füst és függönyök kötelező jelenléte szinten minden képkockán, a tükröződések állandó megjelenítése és a lassításokhoz való szinte perverz vonzódás. Mesterkélt fények, kontrasztos alakok és lassan libbenő fátylak, no comment.

Nos, van akinek bejön ez a képi világ, főképp a tengerentúlon arat ezzel sikereket rendezőnk - szerintem ez mégis maga a színtiszta giccs. Kétségtelen viszont, hogy Scott következetesen használja ezt a giccset és pontosan ez az, ami sikerrendezővé tette, hisz sok producer úgy gondolhatta, "művész" fogja rendezi az aktuális sztár-akció-mozit. Azért fontos kiemelni mindezt, mert 1983-as első filmje semmi másból nem áll, mint ebből a bizonyos képi világból...Scott így a filmet (nagyon enyhén fogalmazva is) halálra stilizálta, ezzel elérve azt a bravúrt, hogy sikerült agyoncsapnia a nagyszerű színészeket (Deneuve, Sarandon és Bowie) és az egyébként nem rossz történetet is.

A film ugyanis a vámpírmitológia öregedés vs. hallhatatlanság problematikájára koncentrál, némi áthallással azonban drogos-metaforaként is működik (első vérivás után átváltozás stb.). Nagyon szórakoztató, hogy Deneuve egyiptomi (!) vámpírnő, ahogyan Bowie is kiváló vámpír (sokat nem kell maszkírozni rajta) - egy helyen az amerikai szereplő meg is jegyzi: "furcsák ők, persze, hisz európaiak". Imádom az ilyet! A történet ráadásul erotikus irányt is kap, Sarandon és Deneuve még egy leszbikus jelenetet is lezavar, ezzel persze egymillió nézőt már tuti garantáltak a filmnek. Scott azonban nem elégedett meg ennyivel, úgy gondolta, álomszerűvé teszi a filmet. Az álomszerűség persze az ő stílusát jelentené és nem is fogta vissza magát, leszarva történetet és színészeket egyszerűen agyonstilizálta filmjét. A végeredmény így valóban álomszerű lett, csak épp egy ízléstelenül giccses rémálom, amiből inkább jobb felébredni...

A film épp ezért nagyon tanulságos, hisz általa képet kaphatunk arról, milyen az, amikor egy rossz ízléssel megáldott rendező azt gondolja, fantasztikusan egyéni látásmódot dolgozott ki és ezt szó szerint ráerőszakolja a filmjére. A legszomorúbb az egészben azonban mégis az, hogy a nézőtéren is sok hasonlóan rossz ízlésű ember ül, a film így sikert aratott és a mai napi kultikus bizonyos körökben - a rendező így ez után elkészíthette a Top Gun című büntetést. Tanulságos történet!

"Értékelés: 5/10 - annak kötelező, aki nem ismeri az "agyonstilizált" szó jelentését"

4. Streets of fire - Ha eljönnek a bomberek - 1984

Lopni tudni kell, nem mindegy, mit és honnan nyúl le az ember és persze az sem, mire használja az elcsent elemeket. Walter Hill e viszonylag korai rendezése nagyszerűen illusztrálja az előbbi mondatot, hiszen bár egyetlen saját elem sincs filmjében, a lenyúlt alapanyagokból mégis sikerült egy sajátos és egyedi, de legfőképp szórakoztató koktélt kevernie. Ritka bravúrt hajtott így végre, hozott anyagból valami eredetit alkotott.

A film eredetisége pedig sajátos atmoszférájában rejlik, Hill ugyanis nagyszerűen dolgoz össze néhány klasszikus amerikai filmes toposzt a nyolcvanas évek borzalmas stílusával. Adott egyrészt egy borongós, végtelenül nagy és szemetes nagyváros (nyúlás helye: Blade Runner), ahol ismeretlen okból még mindig az ötvenes évek uralkodik - rock'n'roll, jampecek és kockás zakók. A városban azonban a bűn az úr, motoros bandák tatják ugyanis rettegésben a helyi lakosokat (nyúlás helye: A vad). Ide érkezik vissza Cody, hallgatag és kőkemény westernhősünk (hosszú kabát és winchester...), hogy végre rendet tegyen a városban és közben visszaszerezze ex-csaját is, akit a gonosz motoros banda főnöke elrabolt.

Ezek után talán nem nehéz kitalálni, mennyire szánalmasan gyenge a film sztorija, rendezőnknek azonban sikerül kihozni belőle a maximumot. Ezt egyrészt a tényleg unikum látványvilággal éri el (koszos nagyvárosba oltott 50-es évek...zseniális), másrészt azzal, hogy a zenét Ry Cooderra bízta, így az aláfestés hihetetlen tökös. Senki ne ijedjen azonban meg, a gitárzene és r'n'r mellett van bőven nyolcvanas évek is! Hill ugyanis nem érte be az eddig felsorolt alkotóelemekkel, mindehhez még egy csipet musicalt is hozzádobott - így a filmet többször szakítják meg videoklippszerű betétek, ekkor büntető bonnietyleres számokat hallgathatunk a főszereplő hölgy torkából. Van tehát nyolcvanas évek látványvilág és zene is - de szerencsére csak épp annyi, amennyi vicces, de még épp nem fárasztó. A film legnagyobb erénye azonban a szemtelenül fiatal Willem Dafoe (első főszerepe) - aki tényleg igazán nagyszerű genyó-vadállat.

A mű tehát nagyrészt szórakoztató, bár néha ugyan fárasztó a történet vékonysága és a papírfigura-karakterek is unalmassá válnak a végére, ettől függetlenül tényleg sajátos ötlet volt ezt a csomó kacatot egybehordani. A látványvilág pedig zseniális!
Egyszeri megtekintésre mindenképp ajánlható.

"Értékelés: 6/10"


Bár igazi kincset most nem találtunk a szemétben, a Ninja bosszúja mindenképp szórakoztató fogás, a Ha eljönnek a bomberek pedig üres vasárnap délutánra, egynek nem volt rossz.
Legközelebb talán több szerencsém lesz...

Címkék: éhség akció tony scott kincskereső nyolcvanas évek nighthawks streets of fire ha eljönnek a bomberek the hunger a ninja bosszúja the revenge of the ninja fantom az éjszakában

A bejegyzés trackback címe:

https://kinetograf.blog.hu/api/trackback/id/tr731753197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ledo76 2010.02.14. 23:50:00

A 80-as évek a sok izléstelenség mellett tele volt jobbnál jobb zenékkel, filmekkel. Úgyhogy az első mondatok a postban hatalmas ökörségek.

GrofZero 2010.02.15. 00:53:14

Mester! Taníts minket! Áruld el nekünk, tudatlanoknak, melyik évtized zenéje az etalon? Jajj, csak nehogy ilyen bestiák, ámokfutók meg kozmix legyenek a kedvenceid! Vagy esetleg kispál, netán romantik, vagy zámbójimmy?
Van kedvenc évtizeded? Akkor nem készült ízléstelen szemét semmilyen kategóriában? Ha visszatekintek a 80-as évekre és összehasonlítom a zenéket az utána következő két évtized zenéivel, azt kell mondjam hogy egyre silányabb, gagyibb, ízléstelenebb produkciók születnek. Mostanság a vérgagyi a menő. De ha neked ez tetszik jobban, hát lelked rajta...

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2010.02.15. 01:06:27

ledo76-nak igaza van, nem lehet ennyivel elintézni egy évtizedet. A zenében ugyan volt egy nyamvadó időszak és irányzat, de visszatekintve sok jót is találok, a filmek színe-java pedig nem volt rosszabb, mint napjainkban. "Bár igazi kincset most nem találtunk a szemétben,..." A szemétben ma sem találsz igazi kincset. Ne a szemétben turkálj érte.

A Sho Kosugi-féle nindzsafilmek tényleg komikusan rosszak, bár a fickó tényleg tanult harcművész. (A kisfiú a valóságban is a fia, és ő tanította.) Ettől még a napsütötte Los Angeles kertvárosi utcáin tetőtől talpig fekete / fehér / vörös gúnyában észrevétlenül lopózó alak tényleg kegyetlen hülyeség. Bár Los Angelesben annyi futóbolond él, hogy ott talán belefér a megszokott utcaképbe. Viszont a legyezőt tényleg dokumentáltan használták fegyverként, nők is és férfiak is, mivel a legyező a méltóság egyik kelléke is, egyes helyzetekben még a császár jelképeként is szerepel. Az összecsukható legyező nyitva vágásra, csukva szúrásra és hárításra alkalmas, a merev legyező pedig álcázott hasítófegyver lehet. Az Amerikai nindzsa filmek nekem több szenvedést rejtenek, és akkor még nem is aljáról beszéltünk.

gitáros 2010.02.15. 01:11:38

"Neonszínek, borzalmas hajak, szar zene és ízléstelen ruhák."

Butaságod és korlátoltságod bizonyítéka ez a mondat. Tényleg leírhatnád gyorsan, számodra mik is az etalonok a fentiek tekintetében.

Már csak azért is, hogy tíz-húsz év múlva teli szájjal fikázhasd saját (mostani) ízlésedet...

ergerberger 2010.02.15. 01:59:38

Figyejjé, ne legyél már akkora jobbágy, hogy eredeti méretben szúrod be a nagy képeket. Méretezd már le előtte.

twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2010.02.15. 04:29:13

Nem ertem miert kell 20 ev tavlatabol fikazni a 80-as evek divatjat.
Anno az volt a meno, divatos.
2030-ban meg az lesz a fikazni valo ami 2010-ben volt divatos.

A Ninja bosszuja alapmu.

Entombed 2010.02.15. 05:22:16

A blog írója hány éves?
Mert általánosítva fikázza azt a korszakot.

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2010.02.15. 05:55:38

Hadd tegyek még hozzá a kritikákhoz, a kiválasztott filmek a másod és harmadvonalba, mondhatni a ZSkat-ba tartoznak. Ezeknél sok jobb van ebböl a korból... Szóval kicsit szűklátókörü a poszt..

Darkcomet 2010.02.15. 08:06:06

A posztolo egy kapitalis penisz. A kilencvenes es ketezres evekbol hany gagyi szart soroljak fel neked? Bakker! Ha szarba turkalsz, csak szart fogsz talalni. SZVSZ manapsag sokkal tobb a gagyi film, mint anno, csak technikailag jobban vannak megcsinalva. A nyolcvanas evekbe meg a gagyit is veresen komolyan vettek az alkotok, es rengeteg mai uberfasza hollywoodi szarnak akkoriba tettek le az alapjait. Tudom, hogy nem ezek a B filmek kepviselik a filmuveszet csucsat, de a maguk esetlen sutasaga ellenere is jobban szorakozok ezeken a filmeken, mint a mostani szarokon. Az ehseget meg folosleges volt lefikazni, ez a film kultfilmme valt. A latvanyvilaga meg tokeletesen lekepezi az akkori videoklippek kepi vilagat, mar ha ismered oket. Akkoriba ez meresz, ujszeru latasmodnak szamitott, semmi baj sincs vele, nincs ertelme a mai filmek latvanyaval osszehasonlitani. Vagy szerinted Fritz Lang Metropolisa is egy gagyi szar, mert nemafilm es fekete-feher?

Huber Zoltán 2010.02.15. 08:23:50

Örülök, hogy ekkora indulatokat kavartam :) Természetesen nem állítom, hogy CSAK az az évtized volt szar, mindegyik termeli a maga szemetét, nincs etalon évtized sem filmben, sem zenében. Azért engedtessék meg nekem a jog, hogy kiemeljem a 80-as évekből azt, ami szerintem igenis vicces, még ha sok ember tinikorába taposok is.
A figyelmes olvasó talán azt is észreveheti, nem ezzel a négy filmmel szándékozom elintézni az évtized jellemzését és felett szándékon a szemét filmek között értékeset vagy szórakoztatót találni. Ezzel pedig épp a kifogásolt fikázás éle csorbul...nem érti a kedves kommentelő az iróniát, nem jön át, mennyire vonzódom ehhez a korhoz a maga szórakoztatóan szemét filmjeivel együtt?
És valóban vagyok akkora kapitális pénzisz, hogy fikázzam a nyolcvanas éveket, ahogy fogom a kilencvenest és kétezrest is - elvégre a nosztalgiázás lényege, hogy nem csak a szépre és jóra emlékszünk, de a gagyira is...

Zz_ 2010.02.15. 08:25:02

Ezek nagyrésze nekem is megvolt, a szokásos 1000x másolt minőségben, gagyialámondással és német szinkronnal.
Akkoriban volt C64-em és azon is volt valami nagyon jó ninjás játék :-)

Huber Zoltán 2010.02.15. 08:26:44

@Zz_: A Last ninja? alapjáték....

Zz_ 2010.02.15. 08:39:54

@-hz-: Igen, igen, bár az International Karate is jó volt :-)

Darkcomet 2010.02.15. 08:50:31

@-hz-: Ertem en, de akkor legkozelebb lesz szives egyertelmubben utalni ra a poszt elejen, hogy itten nem altalanositas tortenik, hanem bizonyos filmtipusok, egyfajta nosztalgiazasbol fakado kritikaja. Amugy erre az idoszakra volt a legjellemzobb, hogy a kasszasiker produkciokat tok gagyi modon lekoppintottak. Na ebbe a stilusba vannak igazan gyongyszemek. Alien - Terror of Galaxy. Terminator - Exterminator. Rambo - Missing in action. Escape from New York - na itten tomkelegevel lehetne spinoff filmeket felsorolni. Blade Runner - Omegazsaru.

NGA 2010.02.15. 09:05:27

Én nagyon szeretem ennek a korszaknak a filmjeit, imádom a Vissza a jövőbe sorozatot, a selyemgubót, Mad-Max-ot, a rendőrakadémiát stb. Zenében meg azért az italodisco igencsak jó volt. Én ekkor voltam fiatal, igy nekem nagyon bejön a 80-as évek.

Hány Éves 2010.02.15. 09:46:08

Nyilván nem szorul rá, de kicsit megvédeném a poszt szerzőjét. Magam is a 80-as években nőttem fel, ennek ellenére azt gondolom, hogy az az évtized tényleg az átlagosnál több ízléstelen cuccot vonultatott fel. És ezt nem azért mondom, mert régen volt, és most jót röhögünk a régi divaton. Hiszen akkor ugyanígy fikáznám az 50-60-70-es vagy akár a 90-es éveket is. Az 50-es években "született" a Rock and Roll, kezdett énekelni Elvis. A 60-as évek a Beatles, Stones, Hendrix, Woodstock, hippikorszak jegyében zajlott. 70-es évek Deep Purple, Led Zeppelin, kezdődő diszkókorszak, Hair, Jesus Christ Superstar, The Wall (bár az éppen a fordulón volt már). Ezek mind nagyon markáns, korszakokat meghatározó, később akár etalonként is kezelt dolgok voltak. Hozzájuk képest a 80-as évek tényleg a langyos takony korszaka, nagyon mély tisztelet a kevés kivételnek. (Már a Pink Floyd sem volt az igazi a 80-as években. A Metallica akkor élte viszont az aranykorát!)
Magyarországon érdekes volt, mert sok 70-es évekbeli dolog, 10 év késéssel pont ekkorra ért ide. Szóval nekünk az Omega, Hobo, Deák Bill, az Edda első 3 lemeze...stb., István a király azért messze színvonalasabb dolgokat hozott, mint a világátlag.
Röviden, a posztolónak igazat adok abból a szempontból, hogy a 80-as évek a megelőző 3 évtizedhez képest jelentősen kevesebb komoly, meghatározó dolgot hozott, annál több gagyi, tucat, gyorséttermi, giccses, nyálas...stb. stílusú embert, filmet, zenét...
UFF

NGA 2010.02.15. 10:07:54

@Hány Éves: Érdekes, én például pont a 90-es évekre érzem ezt a "annál több gagyi, tucat, gyorséttermi, giccses, nyálas...stb. stílusú embert, filmet, zenét...".

Lehet azért, mert én nem a rockzenét, hanem a popzenét kedvelem, ezért nekem a 80-as évek hatalmas zenéket hozott.

Hány Éves 2010.02.15. 10:38:54

@NGA: Ebben egyébként nagyon igazad van. Popzenében a 80-as évek tele volt olyan csapatokkal, akiket - bár nem kedvelem őket - tisztelek amiatt, hogy tudtak zenélni. Volt köztük dobos, gitáros, billentyűs...stb. A 90-es évek popzenéjében elterjedt, hogy számítógéppel szerkesztett zenére ráénekelnek és kész. Ezek max énekesek, de nem zenészek. Szóval popzenében a 90-es évek mindenképpen értéktelenebb szemét. Másban nem érzem. A rockra pont ráfért például az a kis váltás, amit a grunge hozott. Kár, hogy később erre alapozva olyan - 3-4 év alatt ki is pukkant - csapatok "fejlődtek ki", mint a Linkin Park, Alien Ant Farm, Limp Bizkit és társai.

NGA 2010.02.15. 11:36:40

@Hány Éves: Nekem egyébként nagyon bejött az akkori Glam Metal stilus is, mint a Van Halen, Europe, KISS stb.

ledo76 2010.02.15. 12:01:34

Én is az általánosításon akadtam ki, az első mondatok pedig nagyon ilyen szagúak. Ráadásul az az évtized hozta a legtöbb jó filmet is, legalábbis versenyben van. Ha egy mondattal akarnánk elintézni a legjobb az ellentmondásos évtized definiciója. A zenéről pedig annyit, hogy a 80-as évek a popzene virágzását hozta, de azért a rockzenében is volt pár nagyon ütős alkotás: Metallica, GnR, Aerosmith stb... Csak mindenkinek valahogy az Europe meg ezek jutnak eszébe. Ja és az igényes rockzene is lubickolt elég ha két nevet mondok: Dire straits, Genesis. Ráadásul sok a 90-es években sikeres előadó is ekkor kezdett pl: REM, Faith no more. Úgyhogy bármilyen általánosítás erről az évtizedről sántít.

ledo76 2010.02.15. 12:04:18

Basszus nagy kedvencemet Suzanne Vega-t ki is hagytam...

amenatyam 2010.03.03. 21:15:21

Aki nem volt "ott" a 80-as években tiniként, az mit pofázik itt ökörségeket?

A cikkíró olyan győzikesó/maunikasó drukker lehet.

Orosdy Dániel · http://danielorosdy.blog.hu/ 2012.08.16. 14:08:40

Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve (a trollokkal különösen, akad itt pár priceless megnyilvánulás!). :)

Pár gondolat:

Nighthawks: Kevés emlékezetes momentum van a filmben, de két kultfigura azért feltűnik benne epizodistaként (sajnos már mindketten elhunytak): Joe Spinnel, a Maniac mániákusa és a Jamie Gillis pornósztár (ritka mainstream filmjei egyikében).

The Hunger: Tony Scott tényleg minősíthetetlen figura, de Az utolsó cserkész sztem távolról sem szarfilm, sőt, a karakteres szkriptnek (Shane Black!) köszönhetően kifejezetten szerethető akció/neo-noir. A Tiszta románc mellett ez a film a másik bizonyíték rá, hogy jó író mellett még Tony bá is hozza a színvonalat.

Streets of Fire: Dafoe már játszott korábban főszerepet, méghozzá K. Bigelow debütjében (The Loveless). És csak hogy szorosabbra fonjam a kapcsolatot az említett filmek között: a Loveless A vad parafrázisa, Willem pedig látható Az éhségben is ("2nd Phone Booth Youth" szerepében). Kicsi a világ!

Huber Zoltán 2012.08.16. 14:16:13

@Orosdy Dániel: szeretném gyorsan hozzáfűzni, hogy ekkoriban balga módon még nem voltam tisztában néhány alapvető ténnyel.
1. A Fantom az éjszakában rendezője az a Bruce Malmuth, akinek az Ölve vagy halva című gyöngyöt köszönhetjük (csak mellesleg, a korai Seagal nagy anyagom van készülőben :)
2. Az utolsó cserkész valóban hatalmas film, a Tiszta románcról meg nem is kell beszélni, sőt, én nemrégiben rádöbbentem, hogy a TopGun is óriási, ha megfelelő szögből nézi az ember.

A cél e kis bejegyzéssel amúgy az indulatok felkavarása volt, és ez sikerült is :)
süti beállítások módosítása