Bár nem is volt olyan nagyon régen, némiképp mégis meglepő, hogy a kilencvenes évek mind a mai napig alapvetően határozza meg a tömegfilm képét. A nagy sikerek, a működő trendek természetesen mindig tovább 
élnek a későbbiekben is, illetve a zsánerek is állandóan tökéletesítik a bevált recepteket...a múlt század utolsó évtizede azonban a szokásosnál jóval erősebben van jelen. Egyrészt a nyolcvanas évek filmgyártásának nagyvállalati szemléletét ekkoriban lazítják fel az életmentő friss vérként beérkező "indie" alkotók: a Sundance-mozgalom, a sok off-beat melodráma és meglepetés siker mellett a nagyközönség elsősorban egy bizonyos QT nevét tanulja meg. A némiképp bevállalósabb producerek mellett a konzervatívabbak a műfaji filmek erejében bíznak. Nagykorúvá válik a horror, megjelenik az altesti humor, de a twist-dramaturgia is széles körben elterjed - miközben a számítógéppel egyre brutálisabb dolgok kerülnek a vászonra. Eközben az európai és távol-keleti színtér is éledezni kezd: néhány fontos auteur nyomán lassan feléldnek a nemzeti filmgyártások is. Egy szó mint száz: a moziban is visszavonhatatlanul átveszi a hatalmat a posztmodern! Szerintem ezek a legfontosabb mérföldkövek:
A bárányok hallgatnak (1991) - Ha valaki érteni szeretné, miért oly népszerűek manapság a pszichothrillerek, a sorozatgyilkolós nyomozások vagy épp a trancsírozós horrorok, annak egyrészt a hitchcocki Psycho-t kell abszolválnia, másrészt ezt az alapvetést, amely végül a mainstreamben is elindította a korábban csak szubkultúrálisan létező rémhullámot. Sir Anthony Hopkins Lecter-alakítása meg klasszikus!
Ponyvaregény (1994) - no comment...aki nem érti, miért szerepel itt ez a film, az biztosan átaludta az elmúlt 18 (úristen, már 18?!) évet!
Közönséges bűnözők (1995) - Lassítva leesik a bögre, a zavarosnak tűnő történet pedig iszonyú erővel helyreáll: ma már nem nagyon van olyan mozi, ahol nincs egy valamirevaló végecsavar...bár távolról sem itt használták ezt a narratív megoldást először, a közönség mégis elsősorban ehhez (és a jóval későbbi Hatodik érzékhez) köti.
Amerikai Pite (1999) - A felnövős, szüzesség-elvesztős történetek mindig népszerűek voltak a vásznon, de először itt élveztek bele sörbe, amit aztán meg is ittak. A film óriási sikere megannyi követőt és folytatást szült: e nélkül az opus nélkül nem lenne se Apatow, se Másnaposok, se Project X.
Mátrix (1999) - Bár az álfilozófiai maszlag és a borzalmas folytatások nagyban csökkentetették az erejét, ez a film azért mégiscsak forradalmasította az akciófilmet. Egyes (innen-onnan ügyesen összecsent) megoldásait (megfagyó idő, körbeforgás) a mai napig előszeretettel használják, a zölden omló karakterek meg bekerülnek majd a mozi szent csarnokába. Az akkoriban dühöngő informatikai forradalom legalapvetőbb mozgóképes lenyomata!
Amiről még muszáj beszélni:
Nagymenők (1990) - Scorsese talán legjobb filmje, nem mellesleg a bűnfilmek királya
Terminátor 2 (1991) - Guns'n'Roses, Hasta la vista, baby és a folyékony terminátor. Van még kérdés?!
Toy Story (1995) - Tudom hihetetlen, de ez előtt nagyrészt még kézzel (!) készültek az egész estés animációk.
+ a személyes kedvenc:
Shop-stop (1994) - Jay és Néma Bob első felvillanása. Igazi X-generációs életérzés, vagyis 100% kult-darab!
