Kinetográf

Sajnos korántsem egyedi eset az akciófilmek történetében, ha a kemény munkával kiérdemelt, szolidabb A-kategóriás siker után az adott harcművész-sztár hirtelen szükségét érzi, hogy magvas gondolatait egyenesen az örökkévalósággal ossza meg. A máskor oly szigorú és éber…

Ahogyan a ropi-ízlés mentén egyértelműen szétválasztható a magyar társadalom (Nógrádi-vonal versus Stickletti-vonal), úgy a Seagal-rajongásnak is két, egymástól markánsan elkülönülő altípusa létezik. Az ínyenc kisebbség felismeri és értékeli az eddigiekben tárgyalt négy…

Az első három film apróbb témavariációi után örökös "magányos rendőrünk" következő dobása már az abszolút profizmusról és a nagyfokú műfajtudatosságról árulkodik. A '91-es Törvényre törve tökéletes egységbe forrasztja az addigi erősségeket, és egy laza…

Rezzenéstelen arcú akciósztárunk már első két szerepével kidolgozta azt a hibátlan formulát, amely aztán a "tipikus Seagal-filmként" vonult be a köztudatba. A közvetlenül ezután készült munkái elsősorban már a jól működő alkotóelemek finomhangolására, apróbb…

Igazán méltánytalan, illetve a kritikusi szakma komoly mulasztása, hogy Stallone izzadt Rambo-arca, Norris fejpántos vietnami veteránja és Schwarzenegger feketére mázolt, feszülő kommandósa mellől a képzeletbeli akció-pantheonból mind a mai napig hiányzik Seagal kómából ébredő,…

A hollywoodi trendeket talán soha nem befolyásolta annyira a nagypolitika, mint a legendás Ronald Reagan elnöksége alatt. A "nagy kommunikátor" a nyolcvanas években az Egyesült Államokból egy morálisan és katonailag is szilárd, magabiztos (és önhitt) szuperhatalmat faragott, amit a…

A börtönös-szökős filmeknél már csak a börtönös-szökős-disztópiák szórakoztatóbbak. A klasszikus VHS-korszak e kicsiny, ám a B-filmes rajongók számára annál kedvesebb altípusa egyszerre egyesíti magában a tervezős-menekülős izgalmakat, az Amerikai Egyesült Államok…

A kilencvenes években öntudatra eszmélt, kelet-európai állampolgárként nem igazán érzem magaménak a hatvanas évek nagy modernista filmforradalmát - tisztelem ugyan a nagyokat, sőt, vannak művek, melyeket kifejezetten szeretek, de igazán megérinteni csak a cseh újhullám nagyjai…

Sajnos nem találtam még megbízható információkat arra vonatkozólag, miért vonzódnak manapság a dél-koreai filmesek oly erősen a bosszú motívumához. Talán az ország szomorú történelme, talán a néplélek lehet az ok, esetleg csak szimpla sikerreceptről van szó, az elmúlt…

Aki haladni kíván a korszellemmel, annak egyre meghökkentőbb kombinációkkal kell előrukkolnia. Az már régen nem elég, ha valaki perui sapkában, che gueverás pólóban ropja egy sufi dj tibeti népzenés elektro-fúziójára, ma már az számít menőnek, aki a különböző stílusokat…

Egy turnéfilm akkor igazán jó, ha nemcsak az adott együttes zenéjét, de a tagok személyiségét, a köztük lévő viszonyokat, azaz a hangjegyeket éltető “kémiát” is képes felvillantani. A finn Kovasikajuttu (The Punk Syndrome) alkotói elsőrangú munkát végeznek, hiszen ügyesen…

A kortárs amerikai komédia igen egyszerű mechanizmusok mentén transzformálja könnyen fogyaszthatóvá és szórakoztatóvá a komolyabb és mélyebb összefüggéseket: míg a demokrácia szempontjából alapvető jelentőségű szólásszabadság és a privát életben kifejezetten hasznos…

A stáblista felbukkanásakor ránktörtő “húbasszameg” érzés igen ritka vendége az egyre gyakoribbá váló mozgókép-fogyasztásnak, amiről vélhetően egyszerre tehet a mennyiség növekedésével természetes arányban csökkenő átlaszínvonal, illetve a tompuló-közömbösödő…

A teljes hatáshoz kell némi angoltudás, de a cucc alapból üt...

Michael Mann azon kevés hollywoodi mesteremberek egyike, akik még a szigorú stúdiókeretek között is képesek következetes és szilárd életművet építeni. A kritikai által elismert és komoly kereskedelmi sikereket is jegyző Mannt is a tematikai állandóság jellemzi, hiszen szinte…

A harcművészeti filmeket általában nem az esetleges drámai truvájok, de nem is az univerzális emberi konfliktusok cizellált ábrázolása végett keresi az ember, hanem elsősorban tempós és látványos, táncművészeti performanszba hajló csépeléseket szeretne látni, minél…

Mindig érdekes és tanulságos előkereseni aktuálisan ünnepelt és/vagy felkapott rendezők korai zsengéit, hisz az útkeresések, a gyakran kissé karcosabb (és szabadabb, csapongóbb) darabok adott esetben sokkal direktebb formában tartalmazzák az adott alkotói programot, és…

Kissé talán meglepő dolog gyermeki naivitást emlegetni egy kizárólag szadista és/vagy szex-jelenetekre építő fércmű kapcsán, a mából visszapillantva mégis van abban valami megmosolyogtatóan esendő, ahogyan a gátlástalan producerek és a tehetségtelen, ám szégyentelen alkotók…

Hollywood sötétebb oldala mindig is izgalmasabb területnek számított, mint a boldog befejezésekkel, pozitív példákkal és sikertörténetekkel operáló rágógumi-részleg. A kiábrándult nagyvárosi mesék, a romlott hősöket mozgató, cinikus állapotleírások között számtalan…

A terrorizmus egyszerre hálás és veszélyes alaptéma a mozi számára. A kiszolgáltatottságra, a szorongató fenyegetettség érzésére rájátszani kifizetődő stratégia lehet, és akár pozitív terápiás hozadékkal is járhat. Ám az apokalipszis-filmek elképzelt kataszrófáival, a…

Az akciófilmet születésétől fogva lesajnálóan kezeli a filmes kánon, és a műfaj legfontosabb alkotóit maximum az “igényes szórakoztatás” kissé ambivalens címkéje alá engedi be. Talán mondanom sem kell, mennyire szomorú ez az akadémiai korlátoltság, hiszen annak ellenére,…

Hiába tömik mostanában szexjelenetekkel, altesti poénokkal és szabadszájú káromkodásokkal, a romantikus komédia a laza felszín ellenére még mindig az egyik legkonzervatívabb hollywoodi műfaj. Ahogyan akciófilm sincs fegyverropogás, életveszély és ökölharc nélkül, úgy…

Kifejezetten érdekes tapasztalat egy hollywoodi remake után megtekinteni az eredeti alkotást is, hiszen ezáltal pontos képet kaphatunk az álomgyári újrázások sajátos hatásmechanizmusáról. Az izlandi Reykjavik - Rotterdam remekül összegzi az északi szigetország apró…

A fekete öltönyös ufóvadászok kultikus képregényfolyama a világnak ezen a felén nem kimondottan ismert, ám a jól sikerült megfilmesítések az igényesen könnyed örömmozik kicsiny, ám annál népszerű táborát erősítik. Az alkotók nem próbálnak súlyos bölcsességeket…

Munkaügyek kritika